• 2022-09-19

A térinformatikáról röviden

A térinformatikáról röviden

A térinformatikáról röviden 1024 576 SurveyTransfer

Miről is fog szólni a ez a cikk? Egyszerre ad egy átfogó képet Neked a térinformatikáról, másfelől, az eddig megjelent cikkeinket elhelyezzük a térinformatika rendszerében, így pontosan tudni fogod, hogy melyik cikkünk melyik térinformatikai “munkafázis”-ba sorolható be.

Mi is az a térinformatika?

A név magyarázó ugyan – térben definiálható objektumok informatikájáról van szó -, de ennél életszerűbb példa, ha azt mondom Neked, hogy térképek és 3D állományok. Bizony, amikor a böngészőbe beírsz egy címet és azt megnézed egy térképi felületen vagy GPS-t használsz, akkor az térinformatikai alapokon nyugszik. A térinformatika egy nagy, gyűjtőfogalomként értelmezhető, amibe az adatgyűjtés, adatfeldolgozás, tárolás, és megjelenítés tartozik. Éppen ezért tudsz a blogunkon ezekben a témakörökben keresni. 

Megjegyzés: A blogunkon az adattárolásról közvetetten esik szó. A megjelenítésről szóló cikkeket összevontuk az adatmegosztással (“Adatmegosztás és megjelenítés”). Plusz, kiegészítettük ezeket még az elméleti részeket tartalmazó “Térinformatika általánosságban” kategóriával, és a kezdőknek létrehoztunk egy alkategóriát “Gyorstalpaló” néven.

Adatgyűjtés

Az adatgyűjtés alapvetően kétféle lehet: primer és szekunder. A primer adatgyűjtés során Te magad mész ki “terepre” és gyűjtöd be a szükséges adatokat, hogy térképeket és 3D állományokat állíts elő. Ha a témában jártasabb vagy, akkor nem árulok el nagy újdonságot, hogy a térbeli adatok gyűjtése alá sorolandó az aktív és passzív távérzékelés és a fotogrammetria is. A távérzékelés és a fotogrammetria közötti különbséget és használati előnyöket ide kattintva olvashatod el.

Ha bővebben érdekel, hogy mi az a fotogrammetria, mik a korlátai, hogyan csoportosítható és milyen területeken használják ezt a módszert, akkor mindenképp olvasd el ezt a cikkünket. A fotogrammetriai adatgyűjtést előre megtervezett fotózási sémával szokás végrehajtani. Ez a tervezés függ attól is, hogy földi fotogrammetriáról beszélünk, amikor kézi kamerával felvételezünk; vagy ezt légi úton, akár egy drónnal hajtjuk végre. Utóbbinál, olyan speciális eset is felmerülhet, amikor a felszín adottságokat a drónnak le kell követnie ezt hívjuk felszínkövető térképezésnek. Ezeken kívül gyűjthetsz adatot GNSS vevőkkel.Az elsődleges adatgyűjtési módszereken túl másodkézből (szekunder) is előállíthatsz adatokat, például egy régi papír alapú térkép digitalizálásával.

Szoftverek és adatelemzés

Az egyes munkafolyamatokhoz más-más jellegű szoftvert kell használnod, sajnos ezt nem lehet megúszni. Nézzünk meg egy fotogrammetriai felmérést. Az adatgyűjtés során keletkezett képeket valahogy fel kell dolgozni, hogy azokból egy térképet vagy térmodellt hozhass létre. Ha földről kézi kamerával vagy levegőből drónnal készítesz képeket és ebből szeretnél ortofotó térképet vagy 3D modellt alkotni, akkor valamilyen fotogrammetriai feldolgozóra lesz szükséged. Erre a célra kereskedelmi változatban elérhető az Agisoft Metashape, Pix4D és még sok másik. Vannak remek ingyenes változatok is, amik kipróbálását jó szívvel ajánlom, ilyen az OpenDroneMap, az AliceVision vagy a Regard3D. A modellalkotás részleteit gyakorlati útmutatóval, elérhető ingyenes szoftverekkel és 3D utómunkával együtt ide kattintva olvashatod el (érdemes kattintani, mert ebbe a cikkbe egy 3D modellt is beágyaztunk 🙂 ).

Miután elkészült a térképed vagy 3D modelled, akkor ezeken feltételezhetően valamiféle mérést, elemzést, kimutatást akarsz végezni. Milyen szoftverek jöhetnek szóba? Ha pontfelhőket szeretnél vizsgálni, akkor az ingyenes CloudCompare jó választás lehet. A 3D modelleket akár látványtervhez vagy művészi célokra is felhasználhatod. Ha a geometrián akarsz módosítani és ingyenes programot keresel, akkor a Blender-t mindenképp próbáld ki!

A térképi szintű elemzésekhez egy Földrajzi Információs Rendszerre (GIS) lesz szükséged. A legelterjedtebb ingyenes program a QGIS. Ebben többek között elérhetők úgynevezett raszteres adatmodell analízisek. Ilyen a digitális magasságmodellből (DEM) levezethető lejtőszög-, kitettség- és lefolyástérkép, csak hogy párat említsek. Új vektorgrafikus térképi állományok is generálhatók pontok, vonalak és sokszögek formájában, amikhez leíró adattartalmat is csatolhatsz. A raszteres és vektoros állományokat egyszerre felhasználva új tematikus térképeket készíthetsz.

Általában, egy-egy projekt során több szoftvert is fel kell használni, hogy megfelelő eredményeket nyerjünk ki. Ha érdekelnek az alábbi témák, akkor a felsorolásból kattints valamelyikre  és olvasd el a tutorial jellegű cikkeinket:

Téradatok tárolása

Az adatok tárolása egy bonyolultabb témakör (nem mintha az egész térinformatika nem lenne az…). Az adatok egyszerű, fájl szintű tárolása sem könnyű feladat, hiszen egy-egy komolyabb adatgyűjtést követően a letisztított állományok mérete is elérheti a több 10 vagy 100 GB-os méretet. Ha próbáltál már ekkora adattömeget átmozgatni egyik helyről a másikra, akkor tudhatod, hogy ez aztán az igazi idő- és idegölő meló. További kérdés, hogy a fájlokat egy központi fájlszerveren tárolnád, esetleg külső meghajtón (SSD, HDD) vagy egy felhőalapú tárhelyen. Bármelyiket is választod, egy véget nem érő harcba kezdesz a GB-ok vagy TB-ok világában, ahol tetemes pénzt költhetsz el adattárolásra. Egy jó tanács: a fájlok ész nélküli másolgatása előtt tervezd meg a teljes könyvtárszerkezetedet egy-egy projektre vetítve, így pontosan tudni fogod, hogy minek hol is van vagy lesz a helye. A fájlok visszakereshetőségét is megkönnyíted, ha jól felépített mappaszerkezetet használsz. Továbbá, csökkentheted a duplikált állományok létrehozásának valószínűségét. 

Az adatok tárolhatók adatbázisban, ugyanakkor itt speciális, téradatbázis kezelőre van szükség, ilyen például az ingyenes PostGIS, ami a PostgreSQL relációs adatbáziskezelő mellé telepíthető. Természetesen, az ismertebb adatbáziskezelők, mint az Oracle vagy a MySQL is rendelkeznek téradatok tárolását és kezelését támogató bővítménnyel. A téradatbázisok különféle geometriákat, így például 2D és 3D pontokat, vonalakat, poligonokat, pontfelhőket, rasztereket képesek kezelni. Egy téradatbázis kiépítése komoly szakértelmet igényel, hiszen előre meg kell tervezni az adatbázis szerkezetét, a jogosultságokat, adatvédelmet, stb. Az adatbázis előnye, hogy gyorsan kaphatsz információt és egyszerre több felhasználó is olvashatja és írhatja az adattáblákat. Hátránya, hogy valóban jelentős szakértői tudást igényel, ki kell építeni a megfelelő vastag vagy vékony kliens oldali applikációkat, amikkel egyáltalán kezelhetők ezek az adatbázisba rendezett állományok.

Ha a szakmában legelterjedtebb megoldásokról és az adattárolás, adatmegosztás jövőjéről is szeretnél információkat kapni, akkor ezt az írásunkat ne hagyd ki!

Megjelenítés

Ahogy láthattad, a téradatok sokfélék lehetnek és ez azt is jelenti, hogy megannyi ábrázolási mód létezik szoftverkörnyezettől és adatforrástól függően. Egy raszteres adatmodell (kép) színpalettáját a cellákban rögzített adatok alapján lehet beállítani. A cellák tárolhatnak magassági értékeket, szögértékeket, hőmérsékleti adatokat, stb. Egy-egy tematikus ábrázolás során ezeket az adatokat osztályokba sorolhatod így különböző színskálák alapján hozhatsz létre térképeket. A vektoros adatok tekintetében a geometriához csatolt leíró adatállomány valamilyen szempontú szűrését és tematikus stílusozását értjük. A vektoros adatokat nem pixelek építik fel, ezért léptéktől függetlenül ábrázolhatók. Azt viszont mindig érdemes észben tartanod, hogy attól függetlenül, hogy egy vektoros állományon nem érzékeled a terepi felbontást, attól még az csak annyira lehet pontos, ahogy az adatgyűjtés végbement.

Adatmegosztás

Ahogy láthattad, a téradatok sokfélék lehetnek és ez azt is jelenti, hogy megannyi ábrázolási mód létezik szoftverkörnyezettől és adatforrástól függően.

Egy raszteres adatmodell színpalettáját a cellákban rögzített adatok alapján lehet beállítani. A cellák tárolhatnak magassági értékeket, szögértékeket, hőmérsékleti adatokat, stb. Egy-egy tematikus ábrázolás során ezeket az adatokat osztályokba sorolhatod így különböző színskálák alapján hozhatsz létre térképeket.

A vektoros adatok tekintetében a geometriához csatolt leíró adatállomány valamilyen szempontú szűrését és tematikus stílusozását értjük. A vektoros adatokat nem pixelek építik fel, ezért léptéktől függetlenül ábrázolhatók. Azt viszont mindig érdemes észben tartanod, hogy attól függetlenül, hogy egy vektoros állományon nem érzékeled a terepi felbontást, attól még az csak annyira lehet pontos, ahogy az adatgyűjtés végbement.

Manapság elvárás, ha ránézünk egy térképre vagy 3D modellre, akkor azt könnyen tudjuk értelmezni. A felmérési munkákat igénylők is elvárják, hogy ilyen állományokat kapjanak a pénzükért cserébe. Joggal merülhet fel benned a kérdés: mi a helyzet akkor, ha a megrendelőnek nincs birtokában olyan szoftver vagy szakértő, aki tudja kezelni ezeket az állományokat? Három lehetőséged van: 

  1. Olyan formátumban adsz át állományt, amit bárki tud kezelni, például pdf, kép, szöveges jelentés; 
  2. Körbenézel a modernebb web alapú adatmegosztó platformok között és előfizetsz egy létező megoldásra;
  3. Egy adag webfejlesztési tudással létrehozod a saját publikációs felületedet.

Ha egy felhasználóbarát web alapú adatmegosztó és egyben adatvizualizáló szoftveren keresztül adod át a végeredményeket, akkor a megrendelőt valósággal lenyűgözheted. Hidd el bátran, hogy egy ilyen húzás versenyelőnyhöz juttat Téged, hiszen könnyen és gyorsan tudod átadni a felméréseid eredményét. A megfelelő technológiával kivitelezett adatmegosztás üzletileg is hasznos, hiszen a boldog és elégedett ügyfél beszélni fog rólad, illetve nagyobb valószínűséggel újra meg fog keresni Téged.

A legtöbb felhőalapú adatmegosztó platform nem tudja megjeleníteni a speciális térképi és 3D fájlokat, a SurveyTransfer viszont igen! A SurveyTransfer segítségével a következőket érheted el:

  • Térképek és 3D állományok korszerű és egyszerű megosztása
  • Az adatok azonnali vizualizálása a weben
  • Különböző adatforrások egymáson történő ábrázolása (réteg szerkezetben)

Ha nagyon-nagyon tetszett, amit olvastál, akkor meg is oszthatod az ismerőseiddel! 🙂

Ha ebben a cikkben is volt új és hasznos információ, akkor légy olyan kedves és töltsd ki ezt az 5 perces kérdőívet, hogy a SurveyTransfer minél inkább a Te igényeidre szabva lássa meg a napvilágot!Ha nagyon-nagyon tetszett, amit olvastál, akkor meg is oszthatod az ismerőseiddel. Ne fogd vissza magad! 🙂

Tetszett, amit olvastál? Akarsz hasonlókat olvasni?

SurveyTransfer uses cookies to enhance the user experience, which you acknowledge when using the website.
Read more